A balladák
A műfaj a XVIII. század második felétől vált egyre népszerűbbé. Nálunk Greguss Ágost: A balladáról c. könyvének megállapításai bekerültek az irodalmi köztudatba. Híres definíciója szerint a ballada...
View ArticleArany János és a ballada
Aranyról szokás úgy beszélni, mint a „ballada Shakespearejé”-ről. „A legmagyarabb költő” (Németh László) egyéniségéhez, művészi hajlamához valóban közel állt ez a műfaj, amit az is bizonyít, hogy egész...
View ArticleArany János Őszikék korszaka
1877 nyarát a Margit-szigeten töltötte. Az elmúlt 15 évben a Kisfaludy Társaság igazgatójaként valamint később az Akadémia titkáraként alig született jelentős lírai műve. (+ok lehet még lánya halála...
View ArticleClik here to view.
Arany János élete (1817-1882)
Az Arany családban tíz gyermek született, de csak kettő maradt életben – Sára (1792) és János (1817. március 2.). 3-4 évesen megtanult olvasni (hamuba írt betűk segítségével) 6 évesen, mire iskolába...
View ArticleArany János balladái
Az irodalmi közvélemény Petőfi mellett Arany Jánost tartja az egyik legnagyobb magyar költőnek. Mint tudjuk, a Toldi elolvasásakor Petőfi a legnagyobb elismerés hangján köszöntötte az akkor még...
View ArticleArany János – Tetemre hívás ballada elemzése
Arany János leghatásosabb műveit élete alkonyán, 1877-ben, a Kapcsos könyvbe írta. Számos olyan költemény született ekkor, amely nemcsak a magyar, hanem a világirodalom palettáját is új színnel...
View ArticleArany János: Buda halála (1863) elemzés
A Buda halálában Arany eszmei-nyelvi szintézisét adja mindannak, amit élete első, nagyobb felében átélt, ami benne az emberről, a társadalomról és a természetről alapvétő élményként kialakult. Arany...
View ArticleVörösmarty Mihály Előszó és Arany János Letészem a lantot című művének...
Vörösmarty Mihály (1800-1855) és Arany János (1817-1882) kortársak voltak. Mindketten a Magyarország történelmét és sorsát oly nagyon meghatározó XIX.- században éltek. Az 1825-től 1848-is számított...
View ArticleA vándorlás, az út toposza Arany János költészetében
1. Arany János kulcsszavakban Nagyszalonta, Debrecen, Ercsey Julianna, Nagykőrös, Petőfi, Budapest 1850-től a líra a domináns – történelem & személyes válság az út mint toposz – ismétlődő motívum,...
View ArticleArany János: az önkényuralomtól a kiegyezésig
Az 1849 és 1867 közötti időszak ellentmondásos szakasz a magyar kultúra történetében. A polgári átalakulás részben ellentétes volt a köznemesség érdekeivel. Mivel azonban a polgárság még kisszámú, a...
View Article